'.. és jön majd egy nap, minek a reggelét éppúgy utálod, mint az összes eddigit – ám a napkelte és a napnyugta között történik valami és este már másként gondolsz a következő reggelre. Mert abban a reggelben már nem csak kötelességek várnak rád, hanem valami más is.. valaki más. Aki miatt szép az ébredés, szép a nappal, kellemes a munka, nem nyűg a feladat és csodálatos az élet. Aki miatt már álmodban is a reggelt várod, hogy újra találkozz vele, hogy hallhasd hangját, láthasd a szemeit. Akinek ma is szépet, jót szeretnél adni, hogy szebbé tehesd az életét. Így lesz majd, hogy a reggel többé már nem nyűg, a reggel többé már nem kötelesség: a reggel már Ő. Mindenki számára létezik ilyen reggel.' :)