Azt mondják, a nyári szerelem mindig hamar elillan, de néha előfordul, hogy az, ami csak egy kalandnak indult, valami igazivá változik. Persze mindig voltak és lesznek is, akiket megégetett a forróság, s ők csak egy dolgot akarnak az ősz beköszöntével: felejteni. Mások azonban legszívesebben megállítanák a nyár utolsó napjait, hogy minden percet örökké élvezhessenek..

Legyen meg az önfegyelmed arra, hogy itt és most megtedd az apróbb dolgokat, amiket nem szeretsz, azért, hogy majd olyan dolgokkal tölthesd el az életed, melyeket nagyon-nagyon szeretsz! :)

' Mindenki egy törtszámhoz hasonlít. A számláló azt mutatja, hogy valójában miféle ember, a nevező pedig azt, hogy mit képzel önmagáról. Minél nagyobb a nevező, annál kisebb a törtszám értéke!.. '

Úgy teszek, mintha élnék - pedig csak egy baba vagyok.. polcon ülve, szép ruhában, üres szemmel, merev háttal, érzéketlen mosolygással. A távolba révedve lebénultan figyelek - és jöttödre porcelánszívem megremeg. <3

Örökké! - mondta a kislány, azután csak nézték egymást és nem gondoltak arra, hogy ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük: hittel és hazudva, imádva és bemocskolva.. de ennek a szónak nem ártott semmi, mert mindig újraszületik, mert az emberré lett embernek ez volt az első értelmes szava.

A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől és dorombolni kezd. ^^

Sokféle emberi kapcsolat létezik, de a legértékesebb mindenképpen az a fajta barátság, amikor azt érzed, hogy ‘valahol mi már találkoztunk’. Mintha a barátod igazából a testvéred volna. Épp ezért a találkozás mindig viszontlátás, s amikor az ember a barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat, hiszen valahol, valahogy együtt marad vele, úgy mint ahogy együtt volt vele már a találkozás előtt is 

Három dolgot nehéz jól tenni ezen a világon: úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon; úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen - és úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el.

' Minél több időt töltök emberekkel, annál inkább nem értem őket. Elszomorít, hová tart a világ..  Az emberek többsége olyan pénzeket költ el, amit nem ők kerestek meg, csak azért, hogy vehessenek olyan cuccokat amikre nincs szükségük és miért? Hogy lenyűgözzenek olyan embereket, akiket valójában utálnak. '

' .. és ha szükséged van rá, sírj - sírj, amennyit csak tudsz! De mindannyiszor bizonyosodj meg róla, hogy amikor abbahagyod, soha többé nem fogsz még egyszer ugyanazon dolog miatt sírni. Hagyd ott, engedd el és koncentrálj minden erőddel a megmaradt jó dolgokra az életedben. '

Nyár..! Hol vagy? Elhagytál! Pedig én bíztam benned.. Most meg jött ez az új gyerek, Ősz és hozza hamarosan a barátját Telet. Elég ijesztőek.. igaz tele vannak csodás dolgokkal, de akkor se olyanok mind Te. Téged lehetetlen pótolni.. nagyon várlak vissza.

' Mindenki egy törtszámhoz hasonlít. A számláló azt mutatja, hogy valójában miféle ember, a nevező pedig hogy mit képzel önmagáról. Minél nagyobb a nevező, annál kisebb a törtszám értéke. '

Sokan irigyelik azokat, akik kapcsolatban élnek, azonban minden jó dolognak -még ha nem is akarjuk beismerni- van árnyoldala is. Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Sőt, gyakran vesztesek is. Fáj, de be kell látnunk: egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem ‘vérre megy’, erősebbnek tűnik. Úgy gondolom, ezért is félünk szeretni. És mivel a szerelem ritkán izzik mindkét emberben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret, még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik - mert ha egyszer véget ér, ő lesz a boldogtalanabb.

' .. Te érezted már úgy, hogy volt egy fiú akit hihetetlenül szerettél, jobban mint saját magad, ám aztán ez a fiú kidobott Téged és ez mérhetetlenül fájt - majd hetek sőt hónapok múlva a fájdalom csillapodni kezdett, és ekkor úgy érezted, készen állsz az életre újra? Hogy ismét szeretni tudsz? Újra nekivágtál, elkezdted keresni, belevetetted magad az életbe, a bulikba, a pasikba - és szerelmet kerestél, de csak viszonyt találtál? Nekem is ismerős. És még nem is ez volt a legrosszabb.. hanem mikor rájöttem, hogy nem a másikkal volt a baj, hanem velem; mert nem szerettem igazán és csak a régit kerestem a mostaniban..! '

Egyszer mindenki életében eljön az a pont, amikor az ember rádöbben, hogy már olyan sokat tett meg valakiért vagy valamiért feleslegesen, hogy az egyetlen lehetséges lépés a távozás. Nem azért, mert gyenge vagy és feladod! És főleg nem azért, mert nem próbálkoztál eléggé! Egyszer mindenki életében eljön az a pont, amikor rá kell döbbenünk, hogy ami a miénk, végül úgyis a miénk lesz - és ami nem, az sosem lesz a miénk, nem számít hogy mennyire erősen és meddig próbálkozunk. 

Vannak az életünkben olyan apró pillanatok, amelyekről - miközben még javában zajlanak - tudjuk, hogy sohasem felejtjük majd el. Ilyen lehet egy csók, egy jóleső beszélgetés, egy ölelés, néha egy szép zene.. s miközben átéled, egy belső hang halkan azt suttogja valahol benned: ‘szívd magadba mélyen ezt az élményt, örökítsd meg és raktározd el, mert ebből kell majd táplálkoznod egy életen át! Ne felejtsd el! Ide vissza kell találnod - mindig.

’ Minden ember okkal lép az életünkbe. Egyes emberek úgy adnak, hogy örömet okoznak, mások úgy, hogy fájdalmat. Mindkét esetben olyasmit kapunk tőlük, amelyet késleltethetünk ugyan, de elkerülnünk nem érdemes. Légy türelmes és kitartó, járj nyitott szemmel, hisz olyan kincsre is bukkanhatsz egy embertársadban, amely értékesebb bármely földi jónál! ‘

Életem minden egyes pillanatában szól idebenn egy dal. Lehetek boldog, vagy akár szomorú, egy biztos: mindig van hozzá háttérzene. Sajnos nagyon kevesen képesek meghallani a dalomat, de talán ez nem is fontos.. a lényeg, hogy én halljam. Mindenkinek meg van a maga saját dala. Néha, nagyon ritkán azonban észreveszem, hogy más is ugyanúgy ‘táncol’, ahogyan én. Olyankor közelebb lépek hozzá, elmosolyodom, kézen fogom és igyekszem nem elereszteni többé. Hiszen nincs is varázslatosabb annál, mint amikor ugyanaz a dal csendül fel két emberben. 

’ Felnőttem.. de mit is jelent ez valójában? Nem attól leszek felnőtt, hogy el tudom készíteni a vacsorámat, aztán meg elmosogatok magam után. Nem is attól, hogy átadom a helyem a buszon, vagy mert bocsánatot kérek és mindig előre köszönök jó hangosan. Nem leszek attól felnőtt, hogy úgy öltözködöm és sminkelem magam, vagy hogy sörözök és elszívok egy cigit. És attól sem, hogy fel tudok adni egy csekket a postán, vagy hogy magamtól, kérés nélkül kiviszem a szemetet. Rájöttem, hogy annak, hogy valaki felnőhessen, feltételei vannak. Találnia kell valakit, akit jobban szeret saját magánál, és el is kell veszítenie Őt. A kor csak egy szám, ahhoz nincs kötve semmi - és legtöbbször, mikor valaki úgy dönt, hogy ő bizony örökké gyerek marad, azt csak azért teszi, mert egyszer régen valaki olyan csúnyán összetörte a szívét, hogy azt többször már nem élné túl. És ez így van rendjén: mindenki szívének össze kell törnie ahhoz, hogy felnőhessen. ‘

Bárki bármit mond, a legszebb, legigazibb szerelem az, amikor egy személyben megtalálod a barátot, aki sosem hagy cserben és lehet vele nevetni; a testvért, aki megvéd Téged, ha kell; és a szülőt, aki bár néha kicsit leszid, mégis Te vagy a szeme fénye :)